Az első Dunatanösvényt 2011-ben építettük meg, azzal a céllal, hogy az embereket a művészet erejével vonzzuk le a partra és információkat adjunk át a Dunáról. Meg akartuk változtatni a “tanösvény” szóról kialakult képet. A tanösvény nekünk nem egy tábla, ami előtt meg lehet állni, hanem objektumok, installációk sora, ami elgondolkodtat, ráébreszt dolgokra. Olyan eszköz, amire rá lehet ülni, meg lehet fogni, ki lehet próbálni. A Dunatanösvény az évek során inkább egy 1:1 arányú modell lett, mellyel a helyszínek lehetőségeit mérjük fel, azok határait feszegetjük. Az itt megforduló emberek pedig maguk a tesztelők, akik a fejlesztéseket minősítik.

Dunatanösvény 2011. június 29. – október 3.

13 helyszín, 10 infopont, 3 installáció, 10 alkotó

Ebben az évben a Dunatanösvény egy 13 állomásból álló informatív sétatúra-hálózat volt a Margit híd és a Petőfi híd között a budapesti Duna-parton. A tanösvény pontjain fiatal, kortárs képzőművészek, grafikusok, építészek munkái meséltek el a Duna történetét, jelenét és elképzelt jövőjét. A tartalom kialakításába maguk a városlakók is bekapcsolódtak előzetes online és offline játékok formájában.

A Dunatanösvény tíz állomásán infópontokkal találkoztak a látogatók. A közlekedési táblákra emlékeztető tárgyakon archív képeket, grafikákat, fotókat, adatokat, dokumentumokat, történeteket találtak a helyszínről és közvetlen környezetéről. Információkat kaptak például a Duna élővilágáról, az egykori fauszodákról és vízimalmokról, a dunai legendákról, a Duna-part építészeti és történelmi múltjáról, valamint a fejlesztések irányáról. A Dunatanösvény három állomásán installációk voltak láthatók, amelyekkel az alkotók személyes élményeket, érzéseket hívtak elő a kortárs képzőművészet eszközeivel.

A Dunatanösvény útvonalának közepén, a pesti oldalon, a Belgrád rakparton, a nemzetközi hajóállomáson egy berendezett stég várta azokat, akik séta közben megpihennének. A STÉG délelőtt 10 és este 10 óra között volt nyitva. Bárki ledőlhetett a növényekkel körbevett hatalmas nyugágyon, napozhatott, piknikezhetett. A hely köztérként funkcionált, hiszen a célunk az, hogy a városlakók és a turisták újra szabadon birtokba vehessék a vízpartot a belvárosban. A Duna Tanösvény ideje alatt ingyenes programokat, játékokat, filmvetítéseket, bulikat szerveztünk a STÉG-re.

Dunatanösvény, 2012. június 01. – október 10.

4 helyszín, 4 insalláció, 4 alkotó

Az állomásokon Orosz Ádám tervei szerint raklapokból színes kanapékat készítettünk, melyek faszerkezetükkel a 2011-ben nagy sikert aratott STÉGre emlékeztettek. A négy, egymáshoz az előző évinél közelebb eső állomás a Vigadó térnél, a Lánchíd déli és északi oldalán, illetve a Lánchíd és a Parlament között található, Park nevű helyszínen volt.

A pontok mind egy-egy tematika köré szerveződnek. A Fiatal Írók Szövetségének segítségével a Lánchídnál irodalmi pontot alakítottunk ki, ahol klasszikus és kortárs írók Dunával kapcsolatos művei voltak olvashatók. Itt a szemlélőt is bevontuk, hogy fogalmazza meg gondolatait a Dunáról, amire a kialakított krétatáblán volt lehetősége.

A Park nevű pont a gyönyörű panoráma mellett a víz tudományával, a hidraulikával foglalkozik. A bécsi képzőművészeti egyetem MA-hallgatója, Michaela Grass évek óta foglalkozik a Duna és az ember kapcsolatával. Erre a pontra egy úgynevezett streamtable-t, a folyók változását, a kanyarulatok kialakulását szemléltető eszközt készített. Az asztalon a látogató maga alakíthatta a folyót és pancsolhatott vizével.

A Lánchíd északi oldalán a már megszokott sportpálya várta a látogatókat, pétanque-kal és sok-sok paddal. Itt voltak a tanösvény rendezvényei is: koncertek, felolvasások, beszélgetések.

A Vigadó téri hajóállomás mellett egy négyrészes libikóka várta a látogatókat, ami a beleépített xilofon segítségével a part zajszennyezettségére hívta fel a figyelmet.

Dunatanösvény, 2013, június 01. – október 10.

3 helyszín, 3 installáció, 3 alkotó, digitális tanösvény

Petőfi híd: 8 db interaktív, mozgó köztéri lámpa

(Kukucska Gergő – építész, urbanista)

A híd aljáról lelógó lámpák egy rossz állapotban lévő, elhanyagolt területet újítottak meg. Az egyszerű, mindennapi anyagok felhasználásával készült világító eszközök a bennük levő vizet az elhaladó járókelőket érzékelő szenzorok hatására mozgásba lendítették, így a járófelületen a Duna hullámaira emlékeztető fényjáték alakult ki.

Nehru Part: 4 db tizenkét személyes, óriás köztéri napozóágy

(Varga Dávid – szobrász, építész)

A Nehru Part egy elhanyagolt, de szép zöldfelület, kevés köztéri paddal. A kihelyezett napozóágyak nagy felületükkel lehetőséget nyújtottak társaságok összejöveteleire, kétirányú nézetükkel pedig a fiatalok és idősek igényeit is kiszolgálták. A bútorok alapját képezték a főváros megbízásából készült Nehru part-fejlesztés új bútorcsaládjának.

Lánchíd (Valyo Part): 9 db bútorsziget

(Buczkó Bence – bútortervező)

Olyan bútorok készültek, melyek mozgathatóak, így a látogatók az igények és az időjárás függvényében mozgathatják. A bútorok utalnak a Duna szigeteinek sokféleségére, nincs belőlük két egyforma, mégis összeilleszthetőek.

Digitális tanösvény: 22 állomás, letölthető

(Sightergame)

Okostelefonos játék, ami összeköti a Dunatanösvény négy állomását. A 22 ponton csak úgy lehetett tovább haladni, ha választ adtunk egy Dunával kapcsolatos, elgondolkodtató feladványt. Így kaphattunk útmutatást a következő kérdés helyéről.