Biztosan megtörtént már veled, hogy szerettél volna lejutni a Duna-partra. Nagy nehezen eljutottál a víz közelébe, de csak álltál az elsuhanó autókra és a zöld jelzésre várva, hogy folytathasd utad – a következő zebráig. Mikor azon is átkeltél, egy szalagkorlát mögött kellett egyensúlyozzál, hogy le ne ess a magas rakpartról. Ha ezt az akadályt is sikerrel vetted, végre lemehettél a kopott, rozoga lépcsőn a vízhez.

A fent leírt helyzet súlyos szégyenfolt Budapesten, a városban, amelyre egyébként egyre büszkébbek lehetünk. Évek óta dolgozunk azon, hogy mindenki könnyen megérinthesse a Dunát, mert úgy gondoljuk, a folyó maga a természet, ami mindenkinek egyformán jár. De leginkább éppen a városlakóknak, akik a legtöbb időt töltik itt.

Ha nem indulunk, fel is oszolhatunk

Nem volt kérdés számunkra, hogy részt veszünk a Fővárosi Önkormányzat által kiírt RAK-PARK tervezési pályázaton, ami a fent leírt nehézségek megszüntetését tűzte ki célul. A témában jártas civil szervezetként üdvözöljük a városvezetés ezirányú lépéseit. Régóta szerettük volna megfogalmazni, hogy a pesti belvárosi Duna-parton milyen változásokat látnánk legszívesebben. Erre adott remek keretet ez a pályázat, amelyre társszerzőként olyan fiatal szakembereket hívtunk meg, akiknek így vagy úgy, de szintén közük van a Dunához. Biztosan másképp nyúltunk volna a témához, ha nincsenek a pályázat előírásai, amiket legteljesebb mértékig betartottunk, ugyanakkor előny is volt számunkra, hogy voltak lefektetett elvek, amiket ki kellett töltenünk saját gondolatainkkal.

A Mahart Passnave jóvoltából közvetlen Duna-parti irodában készíthettük el jól átgondolt terveinket, ahol folyamatosan inspirálódtunk egymás munkájából, és bármikor kisétálhattunk megnézni egy-egy kérdéses helyszínt.

Ezeket az alapelveket követtük  a tervezés során:

  • fogyasztási kényszer nélküli, ingyenes használhatóság
  • az elsődleges használók, az itt élők, de a látogatók számára is teljes élmény nyújt
  • szabadidős funkciók előnyben részesítése a közlekedési/gazdasági célú infrastruktúrához képest
  • minden korosztály számára vonzó
  • érinthető a Duna vize
  • folyóparti identitás kialakítása
  • az év minden napján használható: téli/nyári funkciók, magas/alacsony vízállás
  • közlekedési prioritási sorrend: gyalogos – közösségi – kerékpáros – egyéni- és motorizált közlekedés
  • a teljes tervezési szakasz végigsétálható
  • érzékeny beavatkozások a világörökségi területen
  • a város legvonzóbb szabadidős területének kialakítása
  • átláthatóság, biztonság
  • költséghatékony üzemeltetés, folyamatos bevételi forrás
  • zöldfelület-növelés
  • az úszóművek minden esetben az adott partszakaszon hiányzó funkciót látnak el

Hogyan képzeljük mi a Duna-partot

A Széchenyi térenhangulat_A_0002 SZÉCHENYI2 a lehető legnagyobb zöldfelületet hoztuk létre, amely zavartalan forgalom biztosítása mellett kialakítható. Az új, minden irányból könnyen megközelíthető térre interaktív részeket, vízjátékot terveztünk, és széles lépcsővel egybenyitottuk a vízparton lévő parkokkal, amelyeket a fejlesztést követően teljes egészében megtartottunk. A vízen úszó vendéglátóhelyekkel egészítettük ki a Főváros Duna-parti Fő tereként definiált teret.

 

A Belgrád rakparton is hasonlóan jártunk el. Kutatásaink szerint a vízpartra érkezők elsősorban a természetet keresik, ezért hoztuk létre számukra a 8000\USER-PCUsersUserDropbox�14-DUNAPARTcadSzechenyi terTAJ_ négyzetméteres új, a Károlyi kert méreteivel megegyező rekreációs közparkot. A park három szinten helyezkedik el, három sétánnyal. Az új, természetes anyagokból kialakított, árvízbiztos közparkban 400 méter hosszúságban közvetlenül érinthető a víz.

 

 

 

A Nemzetközi Hajóálkotelezo_03lomásnak új helyszínt kerestünk, és megtaláltuk a lehető legjobb területet, ami a múltban és jelenleg is a hajózás egyik központja Budapesten. A Vigadó tér elé tervezett, lebegő vízparti kilátóteraszként is működő épületet úgy terveztük meg, hogy azt sose öntse el az árvíz. Így vízállástól függetlenül, egész évben csodálhatjátok majd róla a Duna, a Gellért-hegy és a Budai Vár, vagy éppen a gyönyörű Vigadó épületének látványát. Az emeleti irodasor, a panoráma-kávézó és étterem alatt szervezett buszok szállíthatják az itt kikötő Vigadó tér – Várkert Bazár révjárat, a városi, régiós és a nemzetközi hajójáratok utasait is. Az állomásról tudjuk, hogy megosztó lehet, de szerintünk szükség van egy ilyen épületre Budapesten.

 

látványterv_víziköztérSzállodahajókat csak a vízparti szállodák előtt és a magas, nem lépcsős partoknál tudunk elképzelni, hogy a nagyméretű hajók ne takarják el a városlakók és a többi turista elől a túlsó part látványát. Úszóstégeken további köztereket, kisebb hajóállomásokat és vendéglátóegységeket helyeztünk el – mindenhol éppen azt a funkciót, ami a kapcsolódó partszakaszról hiányozik. Megoldottuk a Március 15-e tér vízkapcsolat-problémáját is: az itt kialakított, könnyed kilátóterasz remek folytatása a jó hangulatú, de eddig a víztől elzárt térnek.

 

A közlekedési rend áttervezése kapcsán mindenhol szem előtt tartottuk, hogy az utak áteresztőképessége ne csökkenjen, és ahol lehet, a városból gyalog mindenki közvetlenül kiérhessen a partra. A parton összefüggő gyalogos sétányt és a rakparti autóút két oldalán kerékpársávokat alakítottunk ki, ezzel megoldottuk, hogy az eltérő használati módok egyidejűleg, egymás zavarása nélkül lehessenek jelen.

A Valyo tervezőcsapatának tagjai:

Ámon Gergely – vízépítési tervező, Falussy Bence – látványtervező, Hudák Melinda – közlekedésmérnök, Lohász Cili – lakossági felmérés, Nagy Péter – építész, Papp Szilvia – tájépítész, Kerekes Kata – grafikus, Őrfi József – építész, Sára Dániel – építőmérnök, Szczuka Levente – település tervező, Szerdahelyi Németh Klára – településtervező, Torma Dániel Attila – közlekedéstervező, Tömör Miklós – koordinátor, Varga Dávid – építész, Varga-Kiss Blanka – tájépítész, Varga Tibor – tájépítész