Civil együttműködés javaslata a pesti alsó rakpart fejlesztésére

By on

2020.11.03.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A napokban eldőlhet a pesti alsó rakpart sorsa, ugyanis ez is része annak a 60 milliárdos csomagnak, amelyről egyeztetés folyik a Kormány és a Főváros között.

Most arról kell döntenie a városvezetésnek, hogy a budapestiek egy hosszadalmas és költséges lezárás és átépítés után milyen rakpartot kapjanak vissza: olyat, ahol továbbra is autóforgalom vágja el a Dunát a várostól, vagy egy közvetlenül megközelíthető, a belváros szerves részét képező, gyalog, kerékpárral, futva, görkorival, gyerekekkel élvezhető, árnyékot adó fákkal és növényekkel beültetett közpark jöjjön létre. A döntés meghatározó lesz a következő évtizedekre, ezért kérjük a városvezetést, hogy biztosítsa a pesti alsó rakpart átmenő gépjárműforgalomtól mentes kialakítását a soron következő felújításkor.

Tavasz óta hétvégente a városlakóké a pesti alsó rakpart. A megnyitott rakpart rövid időn belül a város egyik legnépszerűbb köztere lett, az emberek már az első hétvégén birtokba vették. A Valyo mérése szerint a szeptember 19-20-i hétvégén csupán negyed óra alatt 336-an haladtak el a mérési pont előtt gyalog, futva, rollerrel, görkorival vagy biciklivel. Ez nem meglepő, hiszen a belvárosban a keskeny járdákon, parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs sok lehetőség kellemes időtöltésre.

A belvárosi keskeny utcákba alig süt be a nap, alig van zöldfelület vagy pad, Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója szerint itt csak 1-4 m2 aktív zöldfelület jut egy főre, ami a WHO által ajánlott 9 m2-t meg sem közelíti.

Érthető tehát, hogy a városlakók a belvároson kívül töltik szívesen a szabadidejüket, ami környezetterhelő autózással jár és bevételeket is máshol termel. A zöldfelületek hiánya hozzájárul a szuburbanizációs folyamatokhoz is. Az otthoni munkavégzés elterjedésével megnő az élhető szabad terek iránti igény, amit a belvárosban is biztosítani kell, hogy a városból való kiköltözési hullámot megakadályozzuk. Erre a problémára jó válasz a megnyitott rakpart, ami ráadásul közel van, a belvárosból gyalog vagy kerékpárral, de közösségi közlekedéssel is gyorsan elérhető, a víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt jelent minden ember számára.

A hétvégi megnyitások egyben jó kísérleti terepet adtak arra, hogy az igényeket, használatot fel lehessen térképezni, és az is bebizonyosodott, hogy a hétvégi megnyitások miatt nem omlott össze a város közlekedése.

A Medián közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 59%-a támogatná az alsó rakparti gépjárműforgalom teljes megszüntetését, és csak 37% ellenezné azt.

A Főváros is kikérte a városlakók véleményét az alsó rakpart jövőjével kapcsolatban. A kérdőívet 3457-en töltötték ki. A kitöltők 74%-a szerint a rakpart elsődleges szerepe a kikapcsolódás biztosítása kellene legyen, és csak 20% szerint az autós közlekedés biztosítása. A válaszadók 79%-a támogatná a rakpart gyalogosbarát megújítását. A legtöbben zöldfelületeket, fákat, és a biztonságos kerékpározás, rollerezés, görkorizás felületeit látnák szívesen a rakparton.

Ez egybecseng Főpolgármester úr választási ígéretével is, miszerint “a pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe”.

A rakpart átépítése éveket vesz majd igénybe, ezalatt az idő alatt egyáltalán nem lesz használható. Többször bebizonyosodott már, hogy építkezések, lezárások idején az autóforgalom igazodik a megváltozott feltételekhez: a közlekedő emberek más útvonalat, vagy más, környezetbarátabb közlekedési módot választanak. Egy ilyen hosszabb ideig tartó lezárás időtartama alatt a városlakók megváltoztatják szokásaikat, alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Így volt ez a 4-es metró építésekor, a Margit híd és a Szabadság híd felújítása, a metrópótlások, a budai főgyűjtő csatorna vagy a Kossuth Lajos utcai távhővezeték építése idején. Jó példa a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca forgalomcsillapítása: az átmenő forgalom megszüntetésével, a közterek átépítésével élhető városi környezet jött létre, és nem omlott össze a belváros közlekedése. Hiba lenne az átrendeződés után ismét autók közlekedtetésére használni az egyedi adottságokkal bíró Duna-partot, és a közúti kapacitás visszaadásával növelni a gépjárműforgalmat.

A Tarlós István polgármestersége alatt készült tervek megvalósítása esetén a belváros és a Duna között továbbra is nehezen áthatolható határt fog képezni az autóforgalom. Ha tiszta levegő helyett kipufogógáz és zaj, park helyett egy térköves sáv, rendezvényterek helyett 2×1 forgalmi sáv foglalja a helyet, az nem a városlakók érdekeit fogja szolgálni.

A Főváros kikérte a városlakók véleményét, a budapestiek pedig elmondták, hogy nem autóforgalmat, hanem közösségi teret szeretnének a Duna-parton. Ezzel felhatalmazást adtak a városvezetésnek arra, hogy kiálljanak egy élhető és zöld rakpart mellett.

A levelet megfogalmazó szakmai és civil szervezetek támogatják a Fővárost e vízió megvalósításában a rakpart felújítása során, és ezúton kérik Főpolgármester urat, hogy ezt képviselje a pesti alsó rakpart jövőjének meghatározásakor.

Köszönettel:

Budapest Bike Maffia

Civilek a Palotanegyedért

C8 Civilek Józsefvárosért

Energiaklub

FÁK a Rómain

Fridays for Future Budapest

Greenpeace

Harmónium Egyesület

Járókelő Közhasznú Egyesület

Kortárs Építészeti Központ

Kulcs a Városhoz