Régi és új Valyós ötleteket adtunk be a Duna-part felvirágoztatásáért Budapest első részvételi költségvetésének ötletpályázatára. Amennyiben az ötleteket a fővárosi önkormányzat megvalósíthatónak ítéli, tavasszal már szavazhatnak is róla a budapestiek. Ez a város első részvételi költségvetése, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mi fog kisülni belőle! Nagy örömmel láttuk, hogy nem csak nekünk fontos, hogy a Duna-part a gyalogosoké és kerékpárosoké legyen, és minél több kikapcsolódást szolgáló terület jöjjön létre közvetlenül a vízparton, így sok más ötletben is feltűnik a Duna-part ügye.
Nézzük akkor a Valyo Dunás ötleteit, melyek a Budai oldal rakparti szakaszára és a Szabadság híd köztérként való használatára összpontosít!
Ficcenések – Ülőfelületek a Duna-parti rézsűn
Sokan használják a budapesti rakpartokat a lépcsős részeken. A rézsűs partokon ugyanakkor nehéz a lejutás és az ülés, tartózkodás. Ezeknek a területeknek az intenzívebb használatára született meg a Beton Workshopon a Valyo csapatában a Dunai Ficcenések ötlete. Az árvíztűrő betonból készült geometrikus elem használható ülőfelületként, asztalként és lépcsőként is, néhány elem pedig extra funkcióval (kutya itató, grill) bővíthető.
A rézsűre tartós betonragasztóval rögzített elem nem tesz kárt a rakpart kialakításban és nem rontja az örökségvédelmi látképet sem, ugyanakkor új funkcióval és használati lehetőséggel bővíti a helyszínt, ami hosszú távon alkalmas lehet akár összefüggő hálózat kialakítására is.
Ilyen területek lehetnek: Buda: Margit hídtól északra, Szabadság hídtól délre (jelenleg is van), Petőfi hídtól északra. Pest: Szabadság hídtól délre, Margit hídtól északra.
Ehhez kapcsolódóan javasoljuk a Budapesti Dunai Hulladék Fórum összehívását, mivel jelenleg nem megoldott a Duna által területre hozott, illetve a használók által ott hagyott szemét eltakarítása, valamint az egész rakparti területen nincsenek szemetesek, és annak elszállítására sincs megoldás.
https://otlet.budapest.hu/pb/jsp/site/Portal.jsp?page=proposal&campaign=A&proposal=581
Több zebrát a budai rakpartra!
A Duna-part budai oldalán feltehetőleg még sokáig velünk marad az autóforgalom. A XI., I. és II. kerületek településfejlesztési stratégiáiban pedig megjelenik, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a Duna-parttal. A Rákóczi- és Árpád-híd között több, sokak által használt lépcsős és rézsűs rakparti szakasz van, ahol közelebb lehet kerülni a Duna vizéhez, élvezni a csendesebb, folyóillatú részeket a városban. Jelenleg azonban csak néhány zebra áll a gyalogosok rendelkezésére, hogy biztonságosan eljussanak a vízpartra. Ez a beavatkozás alapvetően megváltoztatná a budai oldalon a kapcsolatot a város és a Duna között.
Ezeken a helyeken van szükség zebrákra: Margit-híd északi része, Clark Adam tér, Szabadsághíd északi része, Goldmann György tér, ELTE Lágymányosi terület.
A legfontosabb ezek közül a Margit-híd északi oldalán lévő lépcsőket összekötő gyalogos-átkelőhely, hiszen egy jól bejárható Duna szakaszhoz vezet.
https://otlet.budapest.hu/pb/jsp/site/Portal.jsp?page=proposal&campaign=A&proposal=582
Szemeteseket a Szabadság híd közepére
Ha nyitva van, ha zárva, a Szabadság híd közepén fiatalok üldögélnek esténként. A Szabadság híd folyamatos használata miatt fontos, hogy végre szemetesek kerüljenek a híd középső részére, és a híd bejárataihoz, összesen nyolc darab.
https://otlet.budapest.hu/pb/jsp/site/Portal.jsp?page=proposal&campaign=A&proposal=580
Pihenés függőágyon
A szabad városhasználat és a könnyed pihenés egyik jelképévé vált az utóbbi időben a függőágy. A Szabihíd ikonius elemei a látogatók által hozott és eddig a Valyo Egyesület által biztosított, a híd elemein kifeszített függőágyak.
A függőágyban pihenést szeretnénk továbbfejleszteni a városban, első lépésben teszt függőágyakkal a megnyitott Szabadság hídon és a Római-parton. 20-30 db tartós, játszótéri eszközgyártók által készített, könnyebben tisztítható függőágy, amit a Szabadság híd jól ismert tartó oszlopain próbálnánk ki.
A hétvégi nyári használat után a kedvelt parkokba kerülhetnének a függőágyak, tesztjelleggel 1-1 kisebb-nagyobb parkhoz kapcsolódóan a fenntartókkal és használókkal közösen kipróbálni, hogy hol lehetne hosszú távon állandó jelleggel a legjobb helye a városban.
https://otlet.budapest.hu/pb/jsp/site/Portal.jsp?page=proposal&campaign=A&proposal=579
A Valyo – Város és Folyó Egyesület közösségi tere Budapest, XI. Kosztolányi Dezső tér 7. alatt található.
MIÉRT?
Azért jött létre, hogy legyen egy bázisunk, ahol együtt dolgozhatunk, beszélgethetünk, találkozhatunk veletek és egymással.
PARAMÉTEREK:
– 158 m2: közösségi iroda, rendezvény és előadótér, workshop tér, tárgyaló, konyha, mellékhelyiségek, raktár
Felszereltség: gyors internet, zárható szekrények, nyomtató, megbeszélésre alkalmas (belső)kávézó, hűtő, rizográf, workshop eszközök, projektor, hangosítás, 40db konferencia szék, kiállításra alkalmas profi fényrendszer.
IRODA – 75nm, 12 munkaállomás, 3-4 csapat
minimum három hónapra bérelhető
örülünk, ha egy szervezet több tagja is nálunk dolgozik, esetleg a közös projektek jönnek létre
munkaállomás bérleti díja 25.000Ft/hó (max. heti 30 óra)
WORKSHOP TÉR – 40nm
alkalmas 10-15 fős foglalkozások, beszélgetések előadások megtartására
rendszeres foglalkozásoknál egyedi árajánlatot adunk
workshop tér bérleti díja 25.000Ft/nap
ELŐADÓTÉR – 75nm
alkalmas 30-50 fős előadások, beszélgetések, rendezvények megtartására
workshop tér bérleti díja 35.000Ft/3h
Érdekvédelmi szervezeteknek, önkormányzatoknak, rászorulóknak, Valyo tematikába kapcsolódó projekteknek kedvezményt biztosítunk.
Jelenleg a járvány helyzetnek megfelelően rugalmasan alakítjuk, hogy egyszerre mennyien lehet a helyen tartózkodni.
KIKET VÁRUNK?
– örülünk, ha hozzánk hasonlóan a várossal és a benne élőkkel foglalkoztok, ha van potenciális lehetőség közös projektre, ti is hoztok programot a Valyo Bázisra
MIKOR LEHET MEGNÉZNI?
Írjatok és megbeszéljük mikor lehetséges.
Ha szeretnétek jelentkezni, akkor ezen a formon tehetitek meg!
Kérdés esetén ide írjatok: info@valyo.hu
Tisztelt Főpolgármester Úr!
A napokban eldőlhet a pesti alsó rakpart sorsa, ugyanis ez is része annak a 60 milliárdos csomagnak, amelyről egyeztetés folyik a Kormány és a Főváros között.
Most arról kell döntenie a városvezetésnek, hogy a budapestiek egy hosszadalmas és költséges lezárás és átépítés után milyen rakpartot kapjanak vissza: olyat, ahol továbbra is autóforgalom vágja el a Dunát a várostól, vagy egy közvetlenül megközelíthető, a belváros szerves részét képező, gyalog, kerékpárral, futva, görkorival, gyerekekkel élvezhető, árnyékot adó fákkal és növényekkel beültetett közpark jöjjön létre. A döntés meghatározó lesz a következő évtizedekre, ezért kérjük a városvezetést, hogy biztosítsa a pesti alsó rakpart átmenő gépjárműforgalomtól mentes kialakítását a soron következő felújításkor.
Tavasz óta hétvégente a városlakóké a pesti alsó rakpart. A megnyitott rakpart rövid időn belül a város egyik legnépszerűbb köztere lett, az emberek már az első hétvégén birtokba vették. A Valyo mérése szerint a szeptember 19-20-i hétvégén csupán negyed óra alatt 336-an haladtak el a mérési pont előtt gyalog, futva, rollerrel, görkorival vagy biciklivel. Ez nem meglepő, hiszen a belvárosban a keskeny járdákon, parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs sok lehetőség kellemes időtöltésre.
A belvárosi keskeny utcákba alig süt be a nap, alig van zöldfelület vagy pad, Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója szerint itt csak 1-4 m2 aktív zöldfelület jut egy főre, ami a WHO által ajánlott 9 m2-t meg sem közelíti.
Érthető tehát, hogy a városlakók a belvároson kívül töltik szívesen a szabadidejüket, ami környezetterhelő autózással jár és bevételeket is máshol termel. A zöldfelületek hiánya hozzájárul a szuburbanizációs folyamatokhoz is. Az otthoni munkavégzés elterjedésével megnő az élhető szabad terek iránti igény, amit a belvárosban is biztosítani kell, hogy a városból való kiköltözési hullámot megakadályozzuk. Erre a problémára jó válasz a megnyitott rakpart, ami ráadásul közel van, a belvárosból gyalog vagy kerékpárral, de közösségi közlekedéssel is gyorsan elérhető, a víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt jelent minden ember számára.
A hétvégi megnyitások egyben jó kísérleti terepet adtak arra, hogy az igényeket, használatot fel lehessen térképezni, és az is bebizonyosodott, hogy a hétvégi megnyitások miatt nem omlott össze a város közlekedése.
A Medián közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 59%-a támogatná az alsó rakparti gépjárműforgalom teljes megszüntetését, és csak 37% ellenezné azt.
A Főváros is kikérte a városlakók véleményét az alsó rakpart jövőjével kapcsolatban. A kérdőívet 3457-en töltötték ki. A kitöltők 74%-a szerint a rakpart elsődleges szerepe a kikapcsolódás biztosítása kellene legyen, és csak 20% szerint az autós közlekedés biztosítása. A válaszadók 79%-a támogatná a rakpart gyalogosbarát megújítását. A legtöbben zöldfelületeket, fákat, és a biztonságos kerékpározás, rollerezés, görkorizás felületeit látnák szívesen a rakparton.
Ez egybecseng Főpolgármester úr választási ígéretével is, miszerint “a pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe”.
A rakpart átépítése éveket vesz majd igénybe, ezalatt az idő alatt egyáltalán nem lesz használható. Többször bebizonyosodott már, hogy építkezések, lezárások idején az autóforgalom igazodik a megváltozott feltételekhez: a közlekedő emberek más útvonalat, vagy más, környezetbarátabb közlekedési módot választanak. Egy ilyen hosszabb ideig tartó lezárás időtartama alatt a városlakók megváltoztatják szokásaikat, alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Így volt ez a 4-es metró építésekor, a Margit híd és a Szabadság híd felújítása, a metrópótlások, a budai főgyűjtő csatorna vagy a Kossuth Lajos utcai távhővezeték építése idején. Jó példa a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca forgalomcsillapítása: az átmenő forgalom megszüntetésével, a közterek átépítésével élhető városi környezet jött létre, és nem omlott össze a belváros közlekedése. Hiba lenne az átrendeződés után ismét autók közlekedtetésére használni az egyedi adottságokkal bíró Duna-partot, és a közúti kapacitás visszaadásával növelni a gépjárműforgalmat. 
A Tarlós István polgármestersége alatt készült tervek megvalósítása esetén a belváros és a Duna között továbbra is nehezen áthatolható határt fog képezni az autóforgalom. Ha tiszta levegő helyett kipufogógáz és zaj, park helyett egy térköves sáv, rendezvényterek helyett 2×1 forgalmi sáv foglalja a helyet, az nem a városlakók érdekeit fogja szolgálni.
A Főváros kikérte a városlakók véleményét, a budapestiek pedig elmondták, hogy nem autóforgalmat, hanem közösségi teret szeretnének a Duna-parton. Ezzel felhatalmazást adtak a városvezetésnek arra, hogy kiálljanak egy élhető és zöld rakpart mellett.
A levelet megfogalmazó szakmai és civil szervezetek támogatják a Fővárost e vízió megvalósításában a rakpart felújítása során, és ezúton kérik Főpolgármester urat, hogy ezt képviselje a pesti alsó rakpart jövőjének meghatározásakor.
Köszönettel:
Budapest Bike Maffia
Civilek a Palotanegyedért
C8 Civilek Józsefvárosért
Energiaklub
FÁK a Rómain
Fridays for Future Budapest
Greenpeace
Harmónium Egyesület
Járókelő Közhasznú Egyesület
Kortárs Építészeti Központ
Kulcs a Városhoz
Közlekedő Tömeg Egyesület
Közösségfejlesztők Egyesülete
Levegő Munkacsoport
Magyar Kerékpárosklub
Magyar Közlekedési Klub
Mindspace
Miutcánk
Rehab Critical Mass
Színes Erzsébetváros
Újlipótváros – Szuperblokk
Valyo – Város és Folyó Egyesület
Város és Mobilitás Intézet
Velo Budapest
Hivatkozások:
A Főváros kérdőíve az eredményekkel: https://kozossegitervezes.budapest.hu/dialogs/rakpart/questionnaire
A Medián közvéleménykutatása: https://index.hu/belfold/2020/09/26/karacsony_gergely_rakpart_budapest/
A Valyo mérése: https://www.facebook.com/valyovalyo/photos/a.157544834274011/3901055606589563/
Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója: https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/II.%20k%C3%B6tet%20-%20Koncepci%C3%B3.pdf – zöldfelület-intenzitás a 14. oldalon
Petőfi Sándor utca a forgalomcsillapítás előtt és után: https://www.urb-i.com/before-after?lightbox=dataItem-iwcehz191