Szeretnénk ha az emberek használnák a Dunát és a Duna-partot. Ha a város egy kapcsolódási pont lenne a vízhez, a természethez, az itt élők magukénak éreznék a városukat és a folyójukat. Ezért egyesületként mintaadással, kísérletezéssel mutatunk példát a Duna-part fenntartható és etikus használatára: aktív közösségi bevonással, akciókkal, beavatkozással, közösségépítéssel és edukációval.
Legyen a Duna vize minél több szakaszon kézzel érinthető!
A város legtöbb Duna-partja olyan, ahol bárki meg tudja érinteni a Duna vizét, lógathatja a lábát, bedobhat egy kavicsot. A Duna-parti területek felszabadulnak a parkoló autóktól, a lépcsős rakpartoknál nem állnak nagy hajók, a folyó könnyen megközelíthető, zebrák, utak, lépcsők, rámpák segítségével. A legközvetlenebb kapcsolat a vízzel a fövenyes dunai szabadstrand, a belvárosban a Dunafürdő.
Legyenek figyelembe véve a lakosság igényei a turisztikai fejlesztések során!
A Duna-parti területek átalakításakor a környékbeli és budapesti lakosok igényeit célzó fejlesztések élveznek előnyt a turisztikai célú beruházásokkal szemben. A helyi lakosok meglátásait, igényeit proaktív módon megismerik és a minden tervezési folyamatba beépítik.
Legyen minél több multifunkcionális köztér a Duna-parton!
A helyi adottságoknak megfelelően, a belvárosban és a külvárosi területeken egyaránt, multifunkcionális terek, grillezők, fás ligetek, köztéri bútorok, játszóelemek és sportpályák szegélyezik a Duna-partot. Otthon érezzük magunkat a folyóparton, szabadon, fogyasztási kényszertől mentesen, felelősen, az épített és természeti környezetet óva használjuk vízparti köztereinket.
Legyen minél több végigsétálható part!
A belvárosban és a külvárosi területeken is hosszú, összefüggő szakaszokon közvetlenül a folyó mellett lehet sétálni a Duna-parton. Táblák és térképek jelzik, hogy hol tudunk inni, mosdóba menni. A Duna minden hídján akadálymentesen és biztonságban sétálhatunk, és egy gyalogos hídon is átkelhetünk a belvárosban. Parkoló autóknak nyoma sincs, a sétányokat fás ligetek, ülőbútorok szegélyezik.
Legyen minél több végigkerékpározható partszakasz!
A belvárosban és a külvárosi területeken is folyamatosan lehet biztonságosan kerékpározni a Duna-parton. A kerékpárút akkor távolodik el a folyótól, ha a növényzet miatt nem biztonságos, vagy szabadstrand forgalmas sétány miatt csak lassan lehetne haladni. A Duna minden hídján biztonságosan lehet kerékpározni, és egy-két kerékpáros hídon is átkelhetünk a belvárosban.
Legyen tiszta, fürdésre is alkalmas Duna a belvárosban is!
A Duna vízminőségét folyamatosan monitorozzák. A lakosságot folyamatosan tájékoztatják, hogy a Duna vize fürdésre alkalmas-e. Az ipari területekről és a hajókból származó károsanyag kibocsátás minimális, és a fürdőhelyektől, szabadstrandoktól távol esik. A lakosság számára a belvárosban és a külvárosi területeken egyaránt fürdésre alkalmas szakaszok vannak kijelölve, a belvárosban Dunafürdő, a külső területeken szabadstrand várja a fürdeni vágyókat, karbantartott és biztonságos körülmények között.
Legyen minél több gondozott Duna-parti zöldfelület!
A Duna-parti zöldterületeken a növények jó állapotban vannak, rendszeresen ápolják őket. A vízparti körülményeket jól tűrő növények szegélyezik a partot. Minden felület, burkolat és köztéri bútor jól bírja, ha árvíz esetén elönti őket a víz. Ahol lehet, a víz energiáját is felhasználják. Az érintett szakaszokon táblák, érzékenyítő üzenetek hívják fel a lakosság figyelmét az ökológiai szempontból etikus és környezettudatos használatra.
Balogh Zsuzsi, Bozóki Anita, Bulath Janka, Csikai Mária, Dér Asia, Fatér Anna, Fellegi Dénes, Huszár Daniella, Jenei Szilveszter, Kammermann Lilla, Király Zsuzsanna, Kornai-Varga Dávid, Ködmön Petra, Kukucska Gergő, Lóczi Viola, Madácsi Flóra, Nagy Tamás, Nánay Fanni, Péter Benjamin, Rácz Lőrinc, Schanz Judit, Spengler László, Szőke Timi, Szőllőssy Balázs, Szőllőssy Kristóf, Vekerdy Anna, Vizi Bori
+ legalább 300 önkéntes