A 12. Valyo Klubon arról gondolkodtunk meghívott előadóinkkal közösen, hogy hogyan lehetne a városi tereket oly módon alakítani, hogy a biztonságon túl a játék szabadsága is lehetséges legyen.
Milyen volt? Nagyon izgalmas!
Picit bővebben ebben a beszámolóban mesélünk róla:
A ‘Klub apropóját az adta, hogy a Hengermalom és Duna-part közötti Bert sétányon szeretnénk egy olyan gyerekeket és szülőket is építésre, alakításra ösztönző folyamatot elindítani, mely során egy szerethető és alakítható játékos helyszín jön létre. Ehhez kerestünk inspirációkat a Szabad játék? című klubon.
Bogyó Virág a Szabad Játékért Egyesület egyik alapítója bemutatta, hogy mint sok más gyerekközpontú pedagógiai kezdeményezés az első kalandjátszótér is Dániából indult a második világháború után. Innen terjedt tovább Angliába, majd jelenleg világszerte épülnek ezzek a koncepcióval játszóterek. A kalandjátszótér leginkább gyermekközpontú verziója az, amikor ifjúsági munkások segítségével a gyerekek tervezik és építik meg a teret, a felnőtteknek semmilyen beleszólása nincs, hogy milyen alakú és méretű legyen mondjuk egy bunker vagy mászóka. Az ilyen játszóterek alapgondolata, hogy a gyermeki kísérletezést, kíváncsiságot, az újjal való kísérletezést minél mélyebben támogassa. Az építés során megtapasztalt esetleges kudarcok, próbálkozások segítenek hozzá, hogy a kísérletezés, tanulás, kockázatvállalás felnőtt korban se legyen idegen.
Ez a koncepció természetesen rengeteg kérdést felvet – például, hogy milyen az ifjúsági munka egy adott országban, a szülők mennyire szeretnék beengedni egy ilyen térbe a gyerekeiket. Azokban az országokban, ahol nem olyan nagy a bizalom az állami működésű szociális munka irányába, mint mondjuk Dániában, ott a kalandjátszóterek nyitottabbak, a gyerekek és szülők együtt alakítják, így az ilyen terek közös generációs tanulási is teret adhatnak.
A legközelebbi ilyen kalandjátszótér Mariborban található.
A ‘Klub további részében Anda Kata tájépítész hozott példákat arra, hogy hogyan lehet minél több szabad játékteret és kísérletezést segítő elemet beépíteni a ma ismert játszóterekbe. A nem klasszikus geometriai formák, az uszadékfákból kialakított mászók vagy a jól mászható fák mind olyan megoldások, melyek a gyerekek számára is érdekesebbé tehetik ezeket a mesterségesen kialakított játszótereket. Az ehető növények ültetése, vagy kisebb bokorlabirintusok segítik a természetközeliség élményét átélni.
A természeti formák ihlette kalandjátszó elemek is sokat tudnak dobni a klasszikus mászókaformákon: fészek inspirálta mászókák, fűzből épített kunyhók, a szabadabb mozgást lehetővé tevő random mászókaszerkezet.
Itt elérhető Anda Kata Valyo Klubos prezentációja.
Emelett saját élményt is szereztünk Menyhért Juci segítségével arról, hogy hogyan lehet terekben a felfedezést és egymásra figyelést átélni, melyet a Puhatoló műhelyeken szoktak a gyerekek megtapasztalni. Ez egy olyan összművészeti, mozgás alapú foglalkozás gyerekeknek, melyben elsősorban a különböző terekkel és az egymással való kreatív, performatív kapcsolódást kísérelik meg. Játékos, élményalapú keresgélés ember és tér viszonyáról, a térrel való ismerkedésről és a benne történő nyomhagyásról. A foglalkozásokat Menyhért Juci művészetpedagógus és Melykó Richárd performansz-, intermédiaművész vezeti. A Hengermalom Második Hétvégén, június 1-jén részt vehetnek rajta az érdeklődők.
