2024 decemberében a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön egy budapesti Dunafürdő (fauszoda) létrehozásáról. Ebben nekünk is komoly szerepünk volt – és óriási öröm számunkra.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) felkérésére mi is részt vettünk a Dunafürdő Megvalósíthatósági Tanulmány írásában:
– feltártuk a dunai fürdőzés történetét,
– nemzetközi, sikeres példákat és megoldásokat elemeztünk,
– megvizsgáltunk 49 potenciális budapesti helyszínt, amelyeket méret és megvalósíthatóság szerint kategóriákba soroltunk.
A Tanulmány általunk írt része megtekinthető itt.
A tanulmány készítése révén 2025. óta a BGYH-val együtt már operatívan is együtt dolgozunk új dunai fürdőhelyek létrehozásán. Ennek az első eredménye az Árasztó-parti szabadstrand, ami 2025 augusztusában nyílt meg.
Fürdőtörténet
A pesti és budai dunai fürdőzés már a 19. század elején elkezdődött – és jóval több volt, mint egyszerű nyári időtöltés.
Az első Dunafürdők az 1810-20-as években épültek. E szezonálisan működő rendszerint kabinsorral, medencékkel és fürdőkosarakkal rendelkező létesítmények a májustól szeptemberig tartó szezonban működtek. Ezt követően elvontatták őket más helyszínre vagy szétszerelték őket, hogy tavasszal újra felépítsék. Az első nyilvános fürdő 1836-ban nyílt meg.
1836-ban, az első fővárosi nyilvános fürdő megnyitásával egy évben rendezték meg az első nagyszabású nyíltvízi úszóversenyt, amely e fürdőtől a királyi Sóházig tartott. Ezeket a rövid távokat a Dunafürdőből kiúszva “kiúszásnak” nevezték. Ez az esemény hamarosan a Margit-szigettől egészen a Csepel-szigetig húzódó, az egész várost átszelő úszássá fejlődött, amelynek hagyománya, az úgynevezett úszókirándulás az 1860-as évekig fennmaradt.
Ezt követően az úszás intézményesült, és a 20. század elejére legalább kilenc folyami uszoda működött a budapesti Dunán. A nyíltvízi úszás ezzel párhuzamosan fokozatosan háttérbe szorult.
A II. világháborúban a Dunafürdők súlyosan megsérültek. Bár a városi tanács terveiben szerepelt újjáépítésük, a fahiány, majd az ipari szennyezés okozta egyre romló vízminőség végül megpecsételte a sorsukat. 1973-ban a dunai fürdőzést teljesen betiltották, a rakpartokat pedig fokozatosan az autók vették birtokba.
2023-ban, az első Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálén a Valyo által kifejlesztett kukucskáló dobozok, úgynevezett SKUBI-k kerültek ki Budapest egykori Dunafürdőinek helyszíneire: a dobozokba tekintve nem csupán felelevenítettük a korabeli uszodákat, hanem kortárs nyugat-európai példákkal rávilágítottunk a jövőben rejlő lehetőségekre is.
Budapest úszótérképe
A tanulmányban 49 olyan helyszínt vizsgáltunk meg a városhatáron belül, ahol a következő időszakban létrejöhetnek új fürdőhelyek. Az egyes fürdőhely-típusokhoz példaterületeket dolgoztunk ki, melyek jól szemléltetik az adott megoldási forma előnyeit és kihívásait.
A fürdőhelyek akkor tudnak igazán beépülni a városlakók mindennapjaiba, ha népszerű szabadidős helyszínekhez közel helyezkednek el, és azokkal kombinálva használhatók – például parkok, sétányok szomszédságában.
A meglévő zöldfelületekhez és rekreációs infrastruktúrához való kapcsolódás nemcsak a használhatóságot, hanem a közösségi életbe való beágyazódást is erősíti.
Parttípusok
A budapesti Duna-szakaszok több helyen alkalmasak Dunafürdő vagy szabadstrand létesítésére, mint gondolnánk. Ezt alapvetően a parttípus jellege és magassága határozza meg, mivel ezek befolyásolják a vízhez való hozzáférést.
– A belvárosi, kiépített rakpartokon úszóművek, hagyományos folyami uszodák, Dunafürdők kiépítése szükséges.
– A külvárosi területeken/szakaszokon, a kövezett vagy füves rézsűs partokon a vízhez jutás lépcsővel, rámpával vagy stéggel biztosítható.
– A természetes fövenypartok alkalmasak szabadstrandok kialakítására: itt a fürdőzők gyalogosan be tudnak sétálni a vízbe.
Számos további szempont is van, ami fontos egy-egy helyszín kijelölésekor:
Dunaág jellege
A Duna budapesti ágait négy csoportra osztottuk. Ezek a sodrás erősségében, a hajóforgalom mértékében különböznek – így fürdőélmény szempontjából más-más lehetőségeket jelentenek.
Környező közterületek
Míg a belvárosi Duna-partokon a nagyforgalmú főutak jelentenek elsődleges akadályt, addig a külvárosi szakaszokon gyakran a burkolat vagy járda nélküli, nehezen járható útvonalak korlátozzák az elérhetőséget.
Környezeti és biztonsági feltételek
Ide tartozik a szennyvíztisztító telepek közelsége, a környezet védettségi szintje – ezek alapvetően befolyásolják a fürdőhely használhatóságát, fenntarthatóságát és fejleszthetőségét.
Városszerkezet
A helyszín városszerkezeti szerepe és a közvetlenül elérhető lakosság nagysága fontos a fürdőhely létesítésénél.
Kiindulópontként szolgált a 2011-es Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve, mely városszerkezeti és területhasználati vizsgálatok alapján nyolc térségre osztotta a Főváros folyóközeli területeit. A meglévő infrastruktúrának, a megvalósítási és üzemeltetési feltételeknek is meghatározó szerepük van.
Továbbá a szabályozási, tulajdonjogi és használati feltételek is alapvetően befolyásolják.
Ezek alapján felállítottunk egy szempontrendszert, és igyekeztünk minél több olyan területet kijelölni, ahol elképzelhető új fürdőhely létesítése.
Fürdőhelyek típusai
Szabadstrand a főágban
A Duna főága mentén létrehozott szabadstrandok a hűsölés mellett akár úszásra is alkalmasak. E fövenyes, minél hosszabb szakaszon kijelölt szabadvízi területek esetén érdemes minél jobban megtartani a természetes partszakaszt, az ártéri fák biztosította árnyékot és csak az alapvetően szükséges infrastruktúrákat kihelyezni.
A Dunafürdő Megvalósíthatósági Tanulmányban vizsgált területek közül 13 helyszínen merült fel főági szabadstrand létesítése – a meglévő Római-parti strand mellett kiemelt helyszínként pedig az Árasztó-partot javasoltuk.
Öbölstrand
Az öbölben elhelyezkedő szabadstrandokban a bizonytalanabb úszók, gyerekek is biztonságban tudnak fürdeni, úszni, hiszen itt szinte állóvízben tudnak hűsölni.
A nyitvatartást érdemes a városlakók munkaidejéhez igazítani, nyáron, az esti órákban is akár este 9 óráig, sötétedésig elérhetővé tenni. A Kopaszi-öbölben már működő Flava beach mellett az Újpesten található Palotai-sziget öblében javasoltunk ilyen strandot. Itt már meglévő vendéglátóhelyek infrastruktúrájához való kapcsolódással egy sekély vízű csobbanást lehetővé tevő szabadstranddal gazdagodhatna a főváros.
Szabadstrand a Ráckevei-Soroksári Duna-ágban
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) egy zsilipekkel közrezárt, szabályozott vízszintű terület – szinte állóvíz, melynek partján és szigetein először nyaralók, csónakházak és horgásztanyák, majd később családi házak épültek.
Öt lehetséges helyszínen vizsgáltuk a szabadstrand létesítését, részletesebben a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőhöz kapcsolható területet néztük meg, ahol korábban már működött ilyen strand.
Központi Dunafürdő
Budapest belvárosi szakaszán, a Duna főágában erős sodrású a víz, a part pedig kőburkolatú rézsű vagy kőburkolatú függőleges magasfal – itt a folyami uszodák történeti hagyományához lehet visszanyúlni.
Az első Dunafürdők az 1810-20-as években épültek. E szezonálisan működő rendszerint kabinsorral, medencékkel és fürdőkosarakkal rendelkező létesítmények a májustól szeptemberig tartó szezonban működtek.
A Megvalósíthatósági Tanulmányban az általunk vizsgált helyszínek közül 15 helyszínen merült fel központi Dunafürdő létesítése – az első helyezett a pontok alapján a Jane Haining rakpart lett, a Vigadó magasságában.
Helyi Dunafürdő
Kisebb, fakeretes móló, középen nyílással, amely lehetővé teszi a vízbe merülést, fürdést. Az ilyen típusú móló kiváló kis léptékű építmény ahhoz, hogy külvárosi területeken is biztonságos körülmények között ismerkedhessenek a városlakók a folyóvízzel.
Bővíthető medencemérete miatt a szabadidős célú hűsölésen túl akár úszásra is alkalmas lehet: igény szerint – és nagyobb költségvetéssel – a helyi Dunafürdőként leírt helyeken is kialakíthatók a központi Dunafürdőknél bemutatott méretű fürdők.
Tíz fővárosi helyszínen vizsgáltuk a kialakíthatóságot – kiemelt területként az Atlétikai stadionnal.
Úszósáv
Az úszósáv egy bójával jelölt hosszabb, nagyobb sodrású folyami szakasz, biztonságosan kialakított, jól jelölt belépési és kiszállási helyszínekkel.
Budapest vonatkozásában ez a Duna mellékágában vagy sportvíz szabályozása alá vont főágában minimum több száz méter hosszú, úszást lehetővé tevő sávot jelent, melyen kis motoros vízijárművel sem lehet keresztülmenni. Három ilyen sávot jelöltünk ki: az Óbudai sziget, a Margit-sziget és a Bert sétány mentén.
Következő célok
A tanulmány elkészítése után a Valyo következő célja, hogy minden évben egyre több helyen és egyre magabiztosabban lehessen a Dunában fürödni:
– Működjön tovább a Római parti, és az Árasztó-parti strand is – egyre nagyobb területen.
– Az időjárástól függően legyen lehetőség a strandok nyitvatartásának meghosszabbítására.
– A következő 2–3 évben folytatódjon a folyami uszoda tervezése és előkészítése. Reméljük, hogy a Margit-szigeti és a belvárosi Jane Haining szakaszok is megnyílhatnak a Dunafürdő számára.
– Fejlesszék tovább a lehetséges strandhelyszínek vízminőség-ellenőrzését, és épüljenek ki folyamatosan online kommunikációs felületek, hogy bárki bármikor tájékozódhasson a Duna aktuális vízminőségéről.
Hosszú távon pedig: legyen Budapest újra fürdőváros, ahol mindenki számára elérhető a hűsölés, legyen szó szabadstrandról, Dunafürdőről, vagy akár úszósávokról.
