Az Index-szel közös három részes Sodrás című sorozatban tártuk fel a budapesti Duna-partok legtermészetesebb és legforgalmasabb szakaszait. Tájépítészek, építészek, környezetvédelmi szakemberek, helyi lakosok mesélnek a Római partról, a Ráckevei Soroksári-Duna ágról és a belváros pesti szakaszáról.
A forgalomkorlátozások, kis- és nagyléptékű beavatkozások együtt alakíthatják a partot olyanná, hogy több helyen is tenyérrel érinthető legyen a Duna, vagy akár fürödjünk benne. Mivel a folyókat az elmúlt kétszáz évben az ember gátak közé szorította és megszabályozta, ebből a védelmi pozícióból kell továbbgondolni a város újbóli szoros kapcsolatát a folyóval.
Folyó vagy tó a Ráckevei Soroksári-Duna-ág? Milyen baktériumok és állatok élnek a nádasban, és tulajdonképpen hol lesz az atlétikai (nem)stadion?
Szinte mindannyiunknak van élménye vagy emléke a Rómairól, legalább egy kósza történetfoszlány apukáink és nagymamáink anekdotáiból. Az elmúlt hat évben viszont többet hallottunk a mobilgátról, a privatizáció és a hullámtér szövevényes helyzetéről, mint az evezős-nyaralós, fövenyes családi idillről. Ebben a filmben utánajártunk családi történeteknek, majd annak, hogyan húzta keresztbe ezt az aranykort a békásmegyeri szennyvíz. A filmből az is kiderül, kik voltak a Római-parti vadevezősök, és miért lehet illegálisan építkezni a Rómain az építési moratórium ellenére?
Fotók: Spengler László
