A 2-es villamos alatt több kilométer hosszan lakatra zárt ajtók rejtenek egy egészen különleges helyszínt a Lánchíd és az Erzsébet-híd között. Az évtizedekig elzárt hatalmas helyiségeket elkezdtük birtokba venni.
Valyo Viadukt:
2022-ben a Budapest Placemaking Days keretében a KÉK – Kortárs Építészeti Központ és az Eutropian csapatával közösen, a Budapest Brand segítségével egy napra megnyitottuk a Rakparton található egyik legnagyobb, 350 nm-es Viadukt helyiséget. A helyiségcsoport ekkor már a második világháború óta, 1995-ös felújítás után is el volt zárva a nagyközönség elől. A terület “emberi tartózkodásra alkalmatlan” hivatkozással nem volt látogatható. A megállapítás az alacsony belmagasságra és a villamos zajra hivatkozott, de a valódi ok az épület előtt elhaladó folyamatos, nagy sebességű autóforgalom.
2023-ban a RAKPART projekt és az autómentes hétvégék lehetőséget adtak arra, hogy a belváros egyik legkülönlegesebb ingatlana ismét használatba kerüljön. Fontos szerepet szántunk a Viadukt helyiségeknek a megújuló rakpart kialakításban. 2023-ban három Viadukt nyílt meg. A Vigadó szomszédságában lévőt közösségi térként üzemeltettük, kulturális szereplők és intézmények részvételével. Megjelentek itt programokkal egyetemek, civil szervezetek, társulatok, fesztivál és sportesemény szervezők. A Lánchídhoz közelebb Viadukt Terasz néven egy vendéglátó egység, míg a harmadik nagyobb helyiség az Erzsébet híd felé, raktárként működött.
A 2023-as tapasztalatok és igények alapján, a jövőben tovább bővítjük a Viadukt helyiségeinek funkcióit.
A Viadukt Története:
A Pesti rakparton található villamosviadukt Budapest történetének egyik jelentős infrastrukturális létesítménye volt. Az 1890-es évek végén épült az első Duna-parti villamosvonalhoz, amely összekötötte a Boráros teret az Eskü teret (mai Március 15. tér) keresztül a főváros belső részeivel. A viadukt építése 1900-ban kezdődött, és egy hosszanti híd volt, amely a felső rakpart támfalához csatlakozott.
A viadukt alatti teret raktárnak szánták, de később egy vendéglő is működött itt, amely nagy népszerűségnek örvendett a város lakói és az alsó rakpart közönsége körében. Csillag Illés vegyeskereskedő, 1901 elejétől üzemeltette itt vendéglőjét, a viadukt alatti raktárhelyiségek egyikében, elsősorban a hajóállomás utazói és az alsó rakpart közönsége számára. A Viadukt vendéglő hamarosan népszerű lett, szinte éjjel-nappal várta a vendégeket, itt még hajnalban is meleg ételhez lehetett jutni. Különböző társadalmi hátterű vendégei és tulajdonosai az idők során változtak, de a Viadukt vendéglő évtizedekig megmaradt; az utolsó hírt 1937-ből olvashatjuk róla.
Az Erzsébet híd építése után a viadukton közlekedő villamosvonalakat összekapcsolták más vonalakkal is. A második világháború jelentős károkat okozott a viaduktnak, de később részleges felújításokon esett át. A viadukt 1995-ben teljes körű felújításon esett át, amelynek során újraépítették a homlokzatot és a lépcsőket, valamint műemlékként is elismerték. Az építmény és tartozékai 2011 óta műemléki védettség alatt állnak, és továbbra is a budapesti rakpartok egyik jellegzetes elemét alkotják.
